
Itt a családi emlékezetben még élő őseimről lesz szó. Sajnos a régebbi rokonokról már nem maradt fent semmi.
APAI ÁG
SZABÓ ANDRÁS ( szül. 1740 körül )
földműves, református
Felesége: ismeretlen, a korai anyakönyvek csak az apát tüntették fel
Gyermekeik:
- István ( 1762. febr. 26. ker., Aba - 1763. előtt)
- István ( 1763. márc. 1.ker., Aba)
- Erzsébet ( 1767. nov. 18.ker., Aba - 1777. előtt)
- József ( 1770. máj. 10. ker., Aba -1788. előtt)
- Márton ( 1772. szept. 12. ker., Aba )
- György ( 1774. dec. 20. ker., Aba )
- Erzsébet ( 1777. aug. 25.ker., Aba )
- József ( 1788. febr. 14. ker., Aba)

SZABÓ MÁRTON ( 1772.09.12.ker., Aba )
földműves, református
Felesége Kis Anna ( 1780 körül) ref.
Gyermekeik:
- János ( 1798. dec. 2.ker., Aba - 1821. előtt)
- Éva ( 1800. okt. 24. ker. , Aba - 1813. előtt)
- Julianna ( 1803. jan. 6.ker., Aba)
- Lídia ( 1811. márc. 1. ker., Aba)
- Éva ( 1813. dec. 7.ker., Aba)
- István ( 1816. szept. 2.ker., Aba)
- János ( 1821. jan. 18.ker., Aba)
- Sándor ( 1824. jún. 14.ker., Aba)

SZABÓ ISTVÁN ( 1816.09.02.ker., Aba )
földműves, református
Felesége Kövér Zsuzsanna ( 1822. dec. 18. ker., Aba) ref.
Gyermekeik:
- Katalin ( 1843. dec. 12.ker., Aba)
- Sándor ( 1846. okt. 23.ker., Aba)
- Lídia ( 1849. jan. 9.ker., Aba)
- Julianna ( 1851. aug. 14.ker., Aba)
- Zsuzsanna ( 1853. aug. 31.ker., Aba)
- Gábor ( 1856. márc. 1.ker., Aba)
Kövér ág
VI. ős, Kövér Mihály ( 1781. jan.20.ker., Aba) ref. , földműves / apja: Kövér János /
fel.: Kása Katalin ( 1786. júl.17.ker., Aba) ref. / apja: Kása György /
szépanya testvérei : Mihály ( 1804. aug. 30.ker., Aba)
József ( 1809. ápr.30.ker., Aba- 1812. előtt)
József ( 1812. márc.6.ker., Aba - 1816. előtt)
József ( 1816. okt.30.ker., Aba - 1828. előtt)
János ( 1819. máj. 8.ker., Aba)
Katalin ( 1820.dec. 22.ker., Aba)
Éva ( 1824. nov. 20.ker., Aba)
József ( 1828. okt. 8.ker., Aba)
VI. ősanya, Kása Katalin ( 1786. júl.17.ker., Aba) ref.
VII. ős, Kása György ( szül. 1761. előtt ) ref., földműves
további gyermekei: Mihály ( 1784. jan. 25.ker., Aba)
József ( 1789. dec. 20.ker., Aba)
Anna ( 1792. nov.3.ker., Aba)
Erzsébet ( 1795. szept. 10.ker.,Aba)

SZABÓ GÁBOR ( 1856.03.01., Aba - 1934.05.26., Aba, Árpád utca 1.)
vendéglős, református
Apai ükapám Abán született 1856-ban. Mindvégig Aba községben élt és gazdálkodott. A falu tekintélyes emberei közé tartozott.
1881-ben feleségül vette Zagora Juliannát, 4 fia (István, Gábor,Sándor, Lajos) és 2 lánya (Mária, Julianna) született. Gábor fiuk 1917-ben az orosz fronton hősi halált halt.
Ő építette Abán a jelenleg is meglevő családi házat. 32 hold szántót, 6 hold szőlőt vásárolt az idők folyamán, később vendéglőt nyitott. A vasútállomás melletti Csali csárdát.

ZAGORA JULIANNA ( 1859 körül - 1939.05.13., Aba, Árpád utca 1. )
vendéglős, református
Szépapa, Zagora Sándor ( szül. 1830. körül) ref., földműves
fel.: Arany Mária ( 1834. febr. 21.ker., Aba) ref. / szülei: Arany László és Kovács Erzsébet /
ükanya testvérei : Lajos ( 1853. jan. 25.ker., Aba - 1862. előtt)
Eszter ( 1855. máj. 10.ker., Aba - 1867. előtt)
Imre ( 1856. dec. 14.ker., Aba - 1935. szept. 26., Aba)
Lajos (1862. máj. 20.ker., Aba - 1864. előtt)
Lajos ( 1864.máj. 14.ker., Aba)
Eszter ( 1867. jan. 5.ker., Aba)
Lídia ( 1869. aug. 24.ker., Aba - 1885. ápr. 24., Aba)
Mária ( 1872. máj. 22.ker., Aba - 1876. előtt)
Gábor ( 1873. szept. 18.ker., Aba)
Mária ( 1876. júl.24.ker.,Aba)

SZABÓ ISTVÁN (1882 - 1966)
Apai dédapám Aba községben (Fejér
megye) született 1882. január 17-én, kisbirtokos
családban és 1966. október 4-én halt
meg ugyanott.
A hat elemit Abán végezte. Utána segített a családjának a birtokon.
Katonai szolgálatát Bosznia-Hercegovinában töltötte 1906 – 12 között. Az I. világháború miatt 1914–től az orosz fronton szolgált.1916-ban a fronton való helytállásáért megkapta a kisezüst vitézségi érmet. 1917 – 20 között orosz hadifogságban volt.
1922-ben feleségül vette Bokor Erzsébetet . Ugyanebben az évben megszületett Gábor fiúk.
Egész életében a szülei földjén dolgozott. (32 hold szántó,6 hold szőlő, és egy vendéglő. (Csali csárda)).
Nyugodt, békés természetű ember volt. Nagyon szerette az állatokat.

BOKOR ERZSÉBET (1898 - 1983)
Apai dédanyám Sárszentmiklóson
(Fejér megye) született 1898. január 17-én
és 1983. október 26-án halt meg Abán.
A kötelező hat elemi elvégzése után, segített szüleinek otthon a földeken, amíg férjhez nem ment.( 5 hold földjük volt)
1922-ben férjhez ment Szabó Istvánhoz , és az abai családi házba költöztek.
1922-ben szülte meg Gábor fiúkat.
Nehéz élete volt, amit keményen viselt.

SZABÓ GÁBOR (1922 - 1994)
Apai nagyapám Abán született 1922. december
7-én és 1994. április 16-án halt
meg Székesfehérváron.
Az Abán elvégzett négy elemi után, a székesfehérvári Ybl Miklós főreál gimnázium tanulója volt nyolc éven át. 1940-ben itt is érettségizett le.
A II. világháborút Abán, a családi házban vészelte át.
1947-ben feleségül vette Ladányi Juliannát. 1947-ben Erzsébet lányuk, 1949-ben István fiúk
született meg.
1947 – 50 között könyvelőként dolgozott a székesfehérvári Mezőker Vállalatnál. 1952 – 56 között a székesfehérvári Magyar Beruházási Banknál dolgozott, mint könyvelő.1956 – 72 között a székesfehérvári OTP banknál dolgozott szintén könyvelőként.
Szerette a természetet és tagja volt a helyi természetbarát körnek.
1972-ben megromlott egészsége miatt nyugdíjba
ment és haláláig Abán élt.
Vallásos, szelíd, halk szavú ember volt.

LADÁNYI ISTVÁN (1884 - 1957)
Apai nagymamám apja 1884. február 6-án született
Kálozon és 1957. március1-én halt
meg.
A Kötelező hat elemi elvégzése után a Pállfy család kálozi birtokán uradalmi napszámosként kezdett el dolgozni családjával, később aratógazda lett.
Az I. világháborúban az olasz fronton szolgált Piavénél 1914 – 17 között.
1919-ben feleségül vette Horváth Erzsébetet
. Öt fiuk (István, József, László, Gyula) és két lányuk
(Erzsébet, Julianna) született.
1945-ig a kálozi Pálffy birtokon dolgozott.
1945-ben földet kapott, amit a TSZ-esítés során visszavettek.
Haláláig Kálozon élt.
HORVÁTH ERZSÉBET (1892 - 1957)
Apai nagymamám anyja 1892. június 20-án
született Kálozon és 1957. március
14-én halt meg.
A kötelező hat elemit Kálozon végezte.
Utána a Pálffy család kálozi birtokán uradalmi cselédként dolgozott.
1919-ben feleségül ment Ladányi Istvánhoz , akivel a birtokon ismerkedett meg.
Gyermekeik:
- István 1911 - 1980: termelőszövetkezeti tag
- Erzsébet 1912 - 1978: háztartásbeli
- József 1914 - 1938: MH repülős őrmester, meghalt a felvidéki
- bevonulás során Pelsőcön
- György 1918 - 1970: egyéni gazdálkodó
- Julianna 1921 - nagyanyám
- László 1923 - 1960?: katona , a háború után eltűnt, utoljára
- Franciaországból adott életjelt magáról
- Gyula 1931 -1999: MN őrnagy
A II. világháborúig a Pálffy család birtokán dolgozott.
Haláláig Kálozon élt.

LADÁNYI JULIANNA (1921 - )
Apai nagymamám 1921. február 7-én született Kálozon.
Szülei uradalmi cselédek voltak a kálozi
Pálffy birtokon.
A kötelező hat elemi elvégzése után
két évig tanult a sárbogárdi polgári
középiskolában.
Ezután szüleinek segített a napi munkában. Igen szerény körülmények között éltek.
1940-től részt vett a Református Ifjúsági Mozgalomban Kálozon.
A II. világháború alatt szülőfalujában volt.
1947-ben férjhez ment Szabó Gáborhoz
és Abára költözött.1947-ben
Erzsébet lányukat, 1949-ben pedig István
fiúkat szülte meg.
Soha nem dolgozott munkahelyen, háztartásban dolgozott, és dolgozik.
1994-ben megözvegyült.
PÉTERFFYNÉ DR. SZABÓ ERZSÉBET (1947 - )
1947. december 13-án született Abán.
Az általános iskolát 1954– 62 között
végezte Abán. Ezután a székesfehérvári
Teleki Blanka Gimnáziumban tanult, és 1966-ben
érettségizett.
Érettségi után Budapestre költözött.
1969 és 1980 között a 8-ik kerületi tanácsnál
dolgozott.
1971 - 76 között az ELTE Állam és Jogtudományi karon jogásznak tanult. Jogi szakvizsgáját 1979-ben tette le.
1980-2004 között az Egészségügyi Minisztériumban dolgozott. 1998-tól humánpolitikai főosztályvezető volt.
Férje grafikus volt, 1989-ben meghalt.

SZABÓ ISTVÁN (1949 - )
Édesapám 1949. augusztus 26-án született Abán.
Az általános iskolát 1955 – 63 között végezte Abán. Ezután a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban tanult, és 1967-ben érettségizett.
Katonai szolgálatát a hódmezővásárhelyi Zrínyi Miklós laktanyában teljesítette 1967-68 között.
1969 – 72 között a székesfehérvári Földmérési Főiskolát végezte.
1972-ben Budapestre költözött, albérletbe. (Szondi utca)
1972-75 között a MÁV-nál dolgozott, mint ügyintéző. 1975-76 között csoportvezető lett.
1976-89 között főelőadóként tevékenykedett a MÁV budapesti igazgatóságán.
1989-96 között a MÁVINVEST Kft.-nél befektetési tanácsadóként dolgozott.
1996-tól a MÁV Vagyonkezelő Rt.-nél osztályvezető.
2012 őszétől nyugdíjba ment.
Kedvenc időtöltése a kertészkedés és szabadtéri sütés-főzés, amelyről receptlistát is állított össze.
1980-ban feleségül vette Balogh Juliannát . 1980-ban Gábor, 1981-ben Péter fiuk született.
1981-től családjával lakáskiutalást kapott a MÁV-tól és jelenleg is ott él.

ANYAI ÁG
FODOR ÁRMIN (1888 - 1952)
1888. július 21-én született Marosvásárhelyen (Erdélyben), és ott is halt meg 1952. szeptember 3-án.
Szülei vendéglősök voltak.
A kötelező hat elemi elvégzése után polgáriba ment.
Utána kántor tanító volt a helyi
unitárius gyülekezetben és besegített
szüleinek a vendéglőben.
A családi emlékezet úgy tartja számon, hogy az I. világháborúban az orosz fronton teljesített szolgálatot. Ott semmilyen kitüntetést nem kapott és nem is sebesült meg.
1920-ban feleségül vette Apkarovics Helént . 1921-ben Mária lányuk, 1923-ban Áron fiúk, és 1926-ban Erzsébet lányuk született meg.
A családi emlékezet úgy tartja számon, hogy a húszas évek elejétől vendéglősként kereste a kenyerét.
Egész életét a családi házban töltötte le.
APKAROVICS HELÉN (1892 - 1971)
Marosvásárhelyen született 1892. március
18-án és ott is halt meg 1971. június
23-án.
Apja szerb származású volt.
Kolozsváron egy katolikus leányintézetben tanult.
1920-ban házasságot kötött Fodor
Árminnal és a Fodor családhoz költözött.
1921-ben Máriát, 1923-ban Áront
, és 1926-ban Erzsébetet szülte
meg.
Ezután otthon nevelte a gyermekeket.
A II. világháborút Marosvásárhelyen vészelte át.
Dédapám halála után nem ment férjhez.
A családi emlékezet úgy tartja számon, hogy derék segítőtársa volt dédapámnak.

FODOR MÁRIA (1921 - 2012)
Anyai nagyanyám Marosvásárhelyen született 1921. január 18-án.
A kötelező hat elemi elvégzése után
szüleinek segített otthon.
A Marosvásárhelyi unitárius gyülekezet kórusában énekelt.
1940-ben (19 évesen) férjhez ment Kovács Zoltánhoz, akitől 1942-ben született meg Mária lányuk.
Kovács Zoltánt 1942 nyarán besorozták a 2. magyar hadseregbe, ahol 1943 elején a Don-kanyarban elhunyt.
1943-tól kisegítő munkákból tartotta el családját.
1950-ben szülei ellenkezései ellenére hozzáment Balogh Györgyhöz. 1953-ban Julianna, 1954-ben Ildikó lányuk született meg, Marosvásárhelyen.
Ekkor albérletben lakott férjével és két lányával.
1965-ben költöztek panellakásba, ahol 1972-ig éltek. 1972-ben egy másik panellakásba költöztek, ahol életük végig laktak.
BALOGH GYÖRGY (1924 - 2012)
1924. február 5-én született Vulkán városában a Zsil völgyében.
Szüleit nem ismerte, mivel árvaházban nőtt fel.
Szakiskolába járt Marosvásárhelyen, ahol kitanulta az üvegfújás mesterségét.
1942-ben (18 évesen) magyar katonaként a keleti hadszíntérre küldték, ahol hadifogságba került, és 1947-ben térhetett haza.
Hazatérte után (1947) a Marosvásárhelyi gyárban helyezkedett el, mint üvegfúvó.
Közben megismerkedett Fodor Máriával , akivel 1950-ben megházasodott. 1953-ban Julianna , 1954-ben Ildikó lányuk született meg.
A gyárban, mint üvegfúvó 1974-ig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott.
BALOGH JULIANNA (1953 - )
Édesanyám 1953. augusztus 19-én született Marosvásárhelyen.
Iskoláit Marosvásárhelyen végezte.
Az általános iskolába 1960 - 68 között járt. 1968 – 72 között gimnáziumba. 1972 -75 között textiltervezést tanult.
1975 –től kezdett dolgozni a városi textil gyárban.
1978-ban megismerkedett Szabó Istvánnal
(édesapámmal),akivel 1980-ban egybekelt,és
áttelepült Magyarországra (Abára).
1980-ban Gábor , 1981-ben (én) Péter fiúk született meg.
1981-től Budapesten kaptak lakást, ahol azóta is lakunk.
1984 -89 között a Hungarocoop kükereskedelmi vállalatnál dolgozott
1989 – 90 között a KONSUMEX cégnél dolgozott, mint üzletkötő.(Textil osztály)
1990-91 között a Hungaroton külkereskedelmi vállalatnál dolgozott
1991– 96 között magánvállalkozó volt. Időközben pénzügyi szakképesítést szerzett
1996-tól a Magyar Református Egyház püspöki hivatalában dolgozik, mint irodavezető.
2006-tól a Rudolf Egyesületnél dolgozik.
SZABÓ GÁBOR (1980 - )
Itt én vagyok.
SZABÓ LILLA (2014 - )
Lányom 2014. június 10-én született Budapesten.
Sokat futkos és jól ki tudja ereszteni a hangját, ha akar valamit.
Szülein kívül nagyszülei is sokat foglalkoznak vele.
Leginkább édesapjára hasonlít.
Szeret hintázni, szereti a tápszert, az almás kekszet és a halas-joghurtos-rizses bébiételt.
SZABÓ PÉTER (1981 - )
Öcsém 1981. november 23-án született Budapesten.
Iskoláit Budapesten végzi.
1988 – 96 között a Bem József általános iskolába járt.
1996 – 2000 között a Balassa János Gimnáziumba, később a Humán Középiskolába járt.
2005-ben a Zsigmond Király Főiskolán, humánerőforrás-menedzser szakon végzett.
Az államigazgatásban dolgozik, kedvenc időtöltése a focizás, úszás.

Szabó Lajos apai üknagybátyám unokája, Szabó Zoltán , néprajzkutató és felesége Juhász Katalin gyermekei Katica 1995- Márton 1997- és András 2004- a rajtam és testvéremen kívül a Szabó család nevének továbbvivői.

Humor a múlt század harmincas éveiből:
Apai dédnagybátyám Szabó Lajos, apai üknagynéném férje, Kovács László pályamester, valamint Aba község főjegyzője, Bertóthy Antal az évente hatszor megtartott abai állat- és kirakodóvásár egyikén egy bilit vásároltak, amibe sört mérettek ,majd főtt kolbászt és utána a vásár látogatóinak szörnyülködései közben jóízűen elfogyasztották. |